Júzer Mánuel

A nyári kánikulában egy jól működő ventilátor vagy klímaberendezés javítja a közérzetünket, és csökkenti a hőséghez kapcsolódó egészségügyi kockázatokat. A melegben különösen zavaró lehet egy meghibásodás, főleg, ha a készülék új, és elvárható lenne a zavartalan működés. Ilyen esetekben fontos, hogy a vásárló tisztában legyen azzal, milyen jogok illetik meg, és hogyan érvényesítheti azokat. Az alábbiakban áttekintjük, mikor beszélhetünk hibás teljesítésről, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, ha a hűtőeszköz nem működik megfelelően!

Forrás: GettyImages

Mikor tekinthető hibásnak egy hűtőberendezés?

Hibás teljesítésről csak rejtett hiba esetén beszélhetünk, amely a vásárláskor nem volt felismerhető. Általánosságban egy termék akkor tekinthető hibásnak, ha nem felel meg a vásárláskor a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott minőségi követelményeknek, vagy nem képes ellátni azt a funkciót, amelyre szánták. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy a ventilátor nem forgatja elég erősen a levegőt, a klíma nem hűti le a szobát, esetleg zajosabb, mint amit a gyártó feltüntetett, vagy pillanatok alatt túlmelegszik használat közben.

Előfordulhat az is, hogy a készülék látszólag rendben van, de a teljesítménye nem éri el a műszaki adatlapon szereplő értékeket. Fontos tudni, hogy nemcsak az extrém meghibásodás, hanem a „részben” működő berendezés is jogalapot adhat a reklamációra. Ha például egy mobilklíma nem képes lehűteni a gyártó által megjelölt méretű helyiséget, vagy túl gyakran kapcsol le automatikusan, az már önmagában is elegendő lehet a minőségi kifogás bejelentéséhez.

Mi a teendő meghibásodás esetén?

Ha úgy gondoljuk, hogy a megvásárolt hűtőberendezés hibás, az első és legfontosabb lépés a vásárlás megtörténtének igazolása, amely történhet a nyugtával, a számlával vagy – a kötelező jótállás alá tartozó, 50.000,- Ft-ot meghaladó eladási árú termékekre vonatkozóan –a jótállási jeggyel. Sokan elsőként a gyártóhoz fordulnak minőségi kifogásukkal, azonban a jogszabályok értelmében a vásárló az eladóval áll szerződéses kapcsolatban, így a jótállással és szavatossággal kapcsolatos kötelezettségek is őt terhelik.

A hibát célszerű írásban bejelenteni az eladónál, akár e-mailen, akár személyesen a boltban, ahol a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényét jegyzőkönyvbe kell vennie a vállalkozásnak. Ebben a dokumentumban szerepelnie kell többek között a termék pontos megnevezésének, a hiba részletes leírásának, a vásárlás idejének, valamint fel kell tüntetni a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot is (például javítás, csere, árleszállítás, vagy akár a vásárlástól való elállás). Az eladó köteles ezeket az információkat rögzíteni, és a jegyzőkönyv másolatát átadni a fogyasztónak. Amennyiben a hibás készülék visszaszállítása vagy javítása szükséges, a jótállási időn belül a szállítás költségei is az eladót terhelik. Az eladó előzetes tájékoztatása esetén azonban a vállalkozás követelheti a szállítási költségét, amennyiben kiderül, hogy a termék nem hibás.

Milyen jogok illetik meg a fogyasztót?

A magyar jogrendszer többféle védelmet biztosít a fogyasztók számára. Az egyik legfontosabb ilyen rendelkezés – a jogszabály hatálya alá tartozó fogyasztási cikkek esetében – a kötelező jótállás, amely a 10 000 forintot meghaladó termékekre vonatkozik. Hűtőberendezések – így klímák, mobilklímák, ventilátorok – esetén ez szinte mindig fennáll, tehát a vásárlástól számított két éven belül a javítás vagy csere kötelező, amennyiben a hiba gyártási eredetű.

A fogyasztók minden meghibásodott termék esetében élhetnek kellékszavatossági jogaikkal, amely két évig biztosít jogorvoslati lehetőséget a fogyasztó számára az eladóval szemben. Jótállás esetén a bizonyítási teher a jótállás teljes ideje alatt az eladót terheli, tehát neki kell bizonyítania, hogy a hiba a teljesítést követően keletkezett. Kellékszavatosság esetén – áruk esetén – az első 1 évben a bizonyítási teher az eladót terheli, a kellékszavatossági idő második évében viszont már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba eredetileg, a vásárláskor is megvolt a termékben.

Érdemes tudni azt is, hogy a fogyasztónak joga van az ésszerű határidőn belüli intézkedéshez. Nem lehet a javítást hónapokon át húzni, törekedni kell a 15 napon belüli javításra. Amennyiben nem javítható 15 nap alatt a termék, akkor erről a fogyasztót legkésőbb a 15. napon tájékoztatni kell. Abban az esetben pedig, ha 30 napon belül  nem javítható a termék, vagy az a jótállási időn belül a 3. javítást követően ismét meghibásodik, a fogyasztó már nem köteles elfogadni a további javítást – ilyenkor kérheti a cserét vagy a teljes vételár visszatérítését is.

Kihez fordulhatunk, ha az eladó nem működik együtt?

Ha az írásos panaszra 30 napon belül nem érkezik válasz, vagy az abban foglalt választ a fogyasztó nem tartja elfogadhatónak, további lépésekre is van lehetőség. Ilyen esetben (minden vármegyében elérhető) békéltető testületi eljárás kezdeményezhető. Az eljárás célja, hogy a fogyasztó és a vállalkozás között mihamarabb megegyezés szülessen. Az eljárás teljesen ingyenes, gyors, és jogi képviselet nélkül is igénybe vehető.

Ha a probléma a fogyasztók szavatossági és jótállási igényeinek intézését érintő tájékoztatási és adminisztratív jellegű előírások megsértését is felveti, a fogyasztó a fogyasztóvédelmi hatósághoz is fordulhat. Amennyiben a hatóság jogsértést állapít meg, kötelezheti a vállalkozást a jogkövető magatartásra, illetve további szankciókat is alkalmazhat.

Ha sem a békéltető testületi eljárás, sem a hatósági fellépés nem vezet eredményre, a fogyasztó a bíróság előtt is érvényesítheti igényét, polgári peres eljárás keretében. Ez különösen nagyobb értékű vagy összetettebb ügyek esetén lehet indokolt.

Hogyan előzhetjük meg a bajt?

Ahhoz, hogy egy esetleges meghibásodás esetén könnyebben érvényesíthessük jogainkat, már a vásárláskor tudatos döntéseket kell hoznunk. Fontos, hogy a kiválasztott készülék teljesítménye illeszkedjen a helyiség méretéhez és adottságaihoz. Továbbá mindig kérjünk hivatalos bizonylatot, számlát, nyugtát, valamint – jótállással érintett termékek esetén –jótállási jegyet is. Ezeket a dokumentumokat mentsük el digitális formában is, például lefotózva vagy felhőalapú tárhelyen tárolva. A vásárlás pillanatában megalapozott figyelem később megelőzheti a hosszadalmas jogi procedúrát.