Júzer Mánuel

Az internetes vásárlások, mobilalkalmazások és online szolgáltatások világában egyre gyakrabban találkozhatunk olyan digitális felületekkel, amelyek nem a felhasználók kényelmét és tudatos döntéseit szolgálják. Sokszor épp ellenkezőleg: szándékosan megnehezítik az eligazodást.

Gyakran érezhetjük, hogy valami furcsának tűnik egy gomb elhelyezésében, vagy különösen bonyolult egy hírlevélről való leiratkozás. Ezek a zavaró, gyakran manipulatív megoldások nem véletlenek: a szakirodalom „dark pattern” néven, magyarul „sötét mintázatként” hivatkozik rájuk. Az ilyen trükköket tudatosan építik be a digitális felületekbe, céljuk pedig az, hogy a felhasználót olyan döntésre késztessék, amit valójában nem szeretne meghozni.

Forrás: GettyImages

A dark pattern fogalma

A „dark pattern” kifejezést először 2010-ben használta Harry Brignull brit UX-designer, aki később egy külön weboldalt is létrehozott a jelenség bemutatására és nyomon követésére. A fogalom olyan felhasználói felületeket jelöl, amelyek első pillantásra ártalmatlannak tűnnek, valójában azonban a felhasználók befolyásolását szolgálják, jellemzően kereskedelmi céllal. A megtévesztés gyakran apró, nehezen észlelhető megoldásokon keresztül történik. Például:

• a felhasználó akaratlanul rákattint egy gombra,
• észrevétlenül feliratkozik egy szolgáltatásra,
• vagy nem találja meg könnyen a leiratkozás, törlés vagy elutasítás lehetőségét.

Hogyan működnek ezek a manipulációk?

A „dark pattern” eszköztára pszichológiai, vizuális és technikai eszközöket is alkalmazhat. Ilyen lehet, ha a „Feliratkozom” gomb élénk színű, kiemelkedő helyen van, míg a „Nem, köszönöm” opció szürke, elrejtett vagy apró betűs.

Egy másik ismert megoldás a „csapdás rendszer”, amikor egy online szolgáltatásra nagyon könnyen lehet regisztrálni, de a leiratkozás vagy fióktörlés már hosszadalmas és bonyolult folyamat. Ez előfordulhat például az előfizetéses szolgáltatásoknál.

Vannak olyan sötét mintázatok is, amelyek „félelemkeltéssel” próbálnak hatni: például figyelmeztető szövegek jelennek meg, hogy „ha most nem iratkozol fel, lemaradhatsz a legfontosabb hírekről” – noha a felhasználót semmilyen valós hátrány nem érné, ha később döntene.

A legismertebb „dark pattern” típusok

A sötét mintázatoknak különböző formái léteznek.

A legismertebb típusok közé tartozik az úgynevezett „prechecked boxes”, amikor az extra költséget vagy adatgyűjtést jelentő lehetőségek alapértelmezetten be vannak pipálva. Ide sorolható a mesterséges sürgetés is, amikor a vásárlót olyan üzenetekkel próbálják gyors döntésre bírni, mint például: „Már csak 2 darab van raktáron!” vagy „Ezt az ajánlatot mások is nézik éppen!”, vagy éppen „Egy perced maradt dönteni” – miközben visszaszámláló óra mutatja az időt. Ezek az üzenetek sokszor nem valósak, céljuk csupán az, hogy gyorsabb döntésre késztessék a felhasználót.

Külön kategóriát képvisel az úgynevezett „privacy zuckering”, amely nevét a Facebook alapítójáról kapta. Azt a gyakorlatot jelöli, amikor a felhasználót több személyes adat megosztására ösztönzik, mint amennyit eredetileg szándékában állt megosztani – gyakran félrevezető kérdések, beállítások vagy homályos adatvédelmi tájékoztatók révén.

Miért probléma ez a fogyasztók számára?

A „dark pattern” gyakorlata nemcsak etikátlan, de sok esetben fogyasztóvédelmi szempontból is aggályos. A felhasználók legtöbbször nincsenek tudatában annak, hogy manipulálták őket, és utólag már nehéz visszavonni a döntéseiket — például ha egy fizetős előfizetés lemondása bonyolult, vagy ha az adatkezelési hozzájárulás visszavonása szinte lehetetlen. Az átláthatatlanság hosszú távon aláássa a fogyasztók digitális szolgáltatásokba vetett bizalmát, és fokozza a digitális térben való kiszolgáltatottság érzését. Ez különösen aggasztó, ha a felhasználók személyes, pénzügyi vagy egészségügyi adatai is érintettek.

Jogszabályi háttér

Az Európai Unióban, így Magyarországon is egyre szigorúbban lépnek fel a „dark pattern” típusú visszaélések ellen. Az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) előírja, hogy az adatkezelési hozzájárulások egyértelműek és önkéntesek legyenek. Ha egy digitális felület úgy állítja be a hozzájárulási lehetőségeket, hogy abból nehezen derül ki, mire mond igent a felhasználó, az már sértheti a GDPR előírásait.

2022-ben az EU új rendeletet fogadott el a digitális szolgáltatásokról (Digital Services Act – DSA), amely tovább szigorítja az online platformokon alkalmazható megtévesztő gyakorlatok megítélését. Az ilyen típusú manipulációkért a cégek nagy összegű bírságot kaphatnak.

Ugyancsak uniós szinten tartalmaz szabályozást a kérdésben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló irányelv, amely szintén átültetésre került a hazai jogba.

Mit tehet a felhasználó?

Figyeljünk az apró betűs részekre, ellenőrizzük az alapértelmezett beállításokat, és ne siessünk a döntéssel! Amennyiben jogsértés gyanúja merül fel, tegyünk panaszt a fogyasztóvédelmi hatóságnál vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál!

Az átlátható, őszinte és felhasználóbarát digitális környezet megteremtése közös felelősségünk. A tudatos internethasználat és a szigorú fellépés együtt hozhatják el azt a digitális jövőt, amelyben a felhasználók valóban szabadon és tájékozottan alakíthatják digitális jelenlétüket.