Júzer Mánuel

Az étrend-kiegészítők az elmúlt években gyakorlatilag minden háztartásban megjelentek. Vitaminokat, ásványi anyagokat, növényi kivonatokat vagy más, táplálkozásunk szempontjából releváns összetevőket tartalmaznak, céljuk pedig az étrendünk kiegészítése, nem pedig annak helyettesítése. A kínálat azonban rendkívül széles, így nem minden készítmény esetében garantált a megfelelő minőség vagy a hiteles tájékoztatás. Ebben a cikkben azt járjuk körül, milyen szabályozás vonatkozik az étrend-kiegészítőkre, mire kell figyelnünk vásárláskor, és hogyan ismerhetjük fel a megtévesztő reklámokat.

Forrás: GettyImages

Mit állíthat egy reklám – és mit nem?

Az étrend-kiegészítők reklámozása szigorú jogszabályi keretek között történik mind uniós, mind hazai szinten. Az Európai Unió vonatkozó rendeletei, valamint a magyar szabályozás egyértelműen tiltják, hogy az ilyen jellegű termékekhez betegséget megelőző vagy gyógyító hatást kapcsoljanak akár közvetlenül, akár burkolt formában.

A reklámokban kizárólag az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által tudományosan értékelt és az Európai Bizottság által jóváhagyott egészségre vonatkozó állítások alkalmazhatók. Ezek az állítások szigorú szakmai vizsgálaton esnek át, és csak akkor használhatók, ha az adott termék összetétele és adagolása megfelel az engedélyezett feltételeknek. Továbbá a reklámozó felelőssége azt is igazolni, hogy az állítások a reklám közzétételének időpontjában megalapozottak voltak. A vásárlói vélemények és az influencerek ajánlásai nem tekinthetők tudományos bizonyítéknak, így önmagukban nem alkalmasak az állítások alátámasztására.

A megtévesztés leggyakoribb formái

A fogyasztók találkozhatnak olyan reklámokkal, amelyek félrevezető állításokat tartalmaznak az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban. Az alábbiak jogszabályi szempontból is aggályosak lehetnek:

• Túlzó ígéretek: az olyan állítások, mint a „garantált fogyás x nap alatt” vagy „azonnali energialöket” tudományos megalapozottság nélkül ígérnek látványos eredményeket, és nem felelnek meg az egészségre vonatkozó állítások szabályozásának.
• Áltudományos hivatkozások: névtelen „szakértőkre” vagy nem ellenőrizhető kutatásokra, nem létező egészségügyi hatóságokra való utalások, melyek célja a termék hitelességét erősíteni.
• Hiányos tájékoztatás: ha a termék címkéje nem tartalmazza a pontos összetevőket, illetve a napi ajánlott mennyiséget, az már önmagában is jogsértőnek minősülhet. Továbbá az étrend-kiegészítők jelölése, megjelenítése, reklámozása nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy a változatos, kiegyensúlyozott étrend nem alkalmas a szükséges tápanyagok bevitelére.

Hol vásároljunk?

Magyarországon az étrend-kiegészítők forgalomba hozatala nem engedélyköteles, azonban a gyártónak vagy forgalmazónak bejelentési kötelezettsége van a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) felé. Ez azt jelenti, hogy a termékek a bejelentést követően – hatósági előzetes vizsgálat nélkül – megjelenhetnek a piacon. A bejelentés célja elsősorban a nyomon követhetőség és a későbbi hatósági ellenőrzés lehetőségének biztosítása, nem pedig a termék hatásosságának vagy biztonságosságának igazolása.

A megbízható beszerzési helyek közé tartoznak a gyógyszertárak, valamint azok a gyártók és webáruházak, amelyek átlátható módon közlik a termék összetevőit, betartják a vonatkozó jogszabályokat, és biztosítják a magyar nyelvű tájékoztatást. Ezzel szemben az ismeretlen hátterű külföldi webshopok, illetve a közösségi médiában megjelenő hirdetések fokozott kockázatot jelenthetnek, különösen akkor, ha nem áll rendelkezésre elegendő információ a termék eredetéről, összetételéről vagy forgalmazójáról.

Jogorvoslati lehetőségek megtévesztő termékek esetén

Magyarországon a fogyasztóvédelmi hatóság és – versenyérintettség esetén – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendelkezik hatáskörrel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése esetén. Emellett a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) is eljárhat az ügyben, amennyiben a termék tájékoztatása, jelölése vagy megjelenítése nem felel meg a vonatkozó előírásoknak.

A panasz benyújtása során dokumentáljuk részletesen a sérelmezett reklámot, tájékoztatást képernyőfotókkal, a hirdetés szövegének kijegyzetelésével és a termék csomagolásának másolatával! Ezen információk segítik a hatóságokat abban, hogy megállapítsák, történt-e jogsértés. A vizsgálat eredményeként a hatóságok akár bírságot is kiszabhatnak, elrendelhetik a reklám/tájékoztatás visszavonását, vagy – súlyosabb esetben – a termék forgalmazásának megtiltását is kezdeményezhetik. Ilyen intézkedésre a közelmúltban is sor került, amikor a hatóság félrevezető tájékoztatás miatt lépett fel egy étrend-kiegészítő termékcsalád ellen.

A GVH és az NKFH hivatalos weboldalán elérhetők a panasz benyújtásához szükséges űrlapok, valamint részletes tájékoztatás a panasztétel menetéről.

Az étrend-kiegészítők piacán való eligazodás nem kis kihívás, azonban egy kis odafigyeléssel megelőzhetjük, hogy félrevezessenek minket. Ma már nem elég, ha egy termék sokat ígér – valódi értékét az is mutatja, hogy mennyire átlátható, ellenőrizhető és megbízható a hozzá kapcsolódó tájékoztatás.