Júzer Mánuel

A fogyasztói magatartás életkoronként eltéréseket mutathat: a különböző korosztályok más termékeket keresnek, másként értelmezik az ajánlatokat, és más forrásokból tájékozódnak. Ez önmagában teljesen természetes, ugyanakkor komoly következményekkel járhat, amikor a piaci szereplők kihasználják ezeket a sajátosságokat. Kiemelt figyelmet igényel – többek között - az idősebb korosztály védelme, mivel a 60 év feletti vásárlók fokozottan ki lehetnek téve a megtévesztő piaci gyakorlatoknak.

Forrás: GettyImages

Generációs különbségek a vásárlásban

A fiatalabb generációk (az Y és Z) már otthonosan mozognak a digitális környezetben. Az online vásárlás számukra mindennapos, információikat jellemzően ár-összehasonlító platformokról és közösségi médiafelületekről szerzik be. Rugalmasak, gyorsak, de egyben impulzívak is: hajlamosak hirtelen döntéseket hozni, például influenszerek ajánlásai alapján.

Az X generáció, vagyis a 40–55 év közöttiek átmenetet képeznek, hiszen egyszerre vannak jelen a fizikai boltokban és az online térben. Ők sokszor tudatosabbak, alaposabban mérlegelik a nagyobb kiadásokat, ugyanakkor érzékenyek a kényelmi szempontokra, mint például a házhoz szállítás és a gyors ügyintézés.

Az idősebb korosztály ezzel szemben jellemzően hagyományosabb mintákat követ. A személyes vásárlásban bíznak, általában a megszokott üzleteiket látogatják, és inkább a közvetlen kommunikációban hisznek, mint a digitális csatornákban. Az interneten történő tájékozódási képességeik előfordul, hogy korlátozottabbak, ami megnehezítheti számukra az online visszaélések felismerését. Emellett az élethelyzetükből fakadó pszichológiai tényezők, például az egyedüllét vagy a társas interakciók hiánya miatt nyitottabbak lehetnek a közvetlen megkeresésekre. Mindezek együttese növeli annak kockázatát, hogy megtévesztő ajánlatokkal szemben kiszolgáltatottá váljanak, akár a fizikai értékesítési térben, akár az online környezetben.

Offline manipulációs gyakorlatok

Az idősebb korosztály számára fokozott kockázatot jelenthetnek azok az értékesítési helyzetek, amelyek közvetlen, személyes kontaktusra épülnek. Az ilyen technikák sokszor érzelmi befolyásolással, sürgetéssel, illetve megtévesztő információkkal operálnak, és célzottan használják ki az életkorból fakadó bizalmi mechanizmusokat.

Termékbemutatók és utaztatással egybekötött termékértékesítés: Bár a jogszabályi környezet szigorú, továbbra is előfordulnak olyan szervezett események, ahol egészségmegőrző eszközöket, háztartási gépeket vagy egyéb termékeket kínálnak irreálisan magas áron. Az értékesítési szituációkban előfordul ezekben az esetekben a pszichológiai nyomásgyakorlás, amely a fogyasztókat hirtelen döntéshelyzetbe kényszeríti.

Telefonos megkeresések: A telefonon történő értékesítés továbbra is kedvelt eszköz az idősek elérésére. Egy nyereményjátékon való sorsolás, egy kihagyhatatlan, rövid ideig tartó akciós ajánlat vagy egy azonnali banki ügyintézés gyakran szolgál megtévesztő kommunikációs eszközként. Sajátosságuk, hogy a fogyasztó korlátozott információk birtokában hoz döntést, mivel a beszélgetés dinamikája szándékosan kizárja a kritikus gondolkodást.

Hamisított egészségügyi termékek: Az idősebb generációk körében magas az érdeklődés az egészséget támogató, azon belül is az életminőséget javító, fájdalomcsillapító vagy regeneráló hatásúnak hirdetett készítmények iránt. Ezt használják ki azok a piaci szereplők, akik valós hatással nem rendelkező, gyakran nem engedélyezett vagy nem megfelelően dokumentált termékeket kínálnak. A megtévesztés eszközei között szerepelhetnek akár félrevezető reklámanyagok, a hamisított „szakértői” vagy „orvosi” ajánlások, valamint a jogszerűtlen és nem hiteles tanúsítványok is.

A digitális térben megjelenő veszélyek

A 60 év felettiek online jelenléte folyamatosan növekszik, de sok esetben nem rendelkeznek kellő technikai ismerettel, digitális biztonsági tudással és tájékozottsággal. Ez számos kockázatot rejthet magában az online vásárlások során az alábbi területeken:

Hamis webáruházak és előre utalásos csalások: Ez a korosztály sokszor kevésbé gyanakvó az online felületeken, így könnyebben válhatnak csalás áldozatává. A jogszerűtlen webáruházak professzionális megjelenésű felületekkel, sürgető kommunikációval és bizalomépítő elemekkel (hamis vásárlói értékelések, nem létező tanúsítványok) operálnak. A vásárlás során előre utalásra ösztönöznek, azonban sem a termék kiszállításának részletei, sem az ügyfélszolgálat elérhetősége nem garantált, emiatt pedig a jogorvoslati lehetőségek is korlátozottak lehetnek.

Adathalász kampányok: A digitális térben egyre kifinomultabb módszerekkel próbálnak illetéktelen szereplők hozzáférni a felhasználók érzékeny adataihoz. Az adathalász tevékenységek általában megtévesztő e-mailek, közösségi médiás hirdetések, hamis ügyfélszolgálati megkeresések vagy mobilalkalmazások formájában érkeznek. A megtévesztés következményei súlyosak lehetnek, hiszen banki adatok, személyes azonosítók vagy egészségügyi információk kerülhetnek illetéktelen kezekbe, ami pénzügyi károkozáshoz, adatlopáshoz vagy akár a személyazonosságunk jogosulatlan felhasználásához is vezethet.

Megtévesztő online hirdetések és csodaszerek: A szabályozások ellenére rendszeresen jelennek meg olyan reklámok, amelyek valóságtól elrugaszkodott állításokkal igyekeznek befolyásolni a vásárlói döntéseket. Ezek között kiemelt helyet foglalnak el az egészségügyi célú termékajánlások, amelyek „orvosok által ajánlott” vagy „garantált gyógyulást biztosító” készítményként kerülnek bemutatásra, valós szakmai megalapozottság nélkül. A hirdetések ebben az esetben is az idősek bizalmát célozzák meg, kihasználva az egészségi állapot javítására irányuló fokozott érdeklődést és a hitelesnek tűnő kommunikáció iránti fogékonyságot.

Hogyan védekezhetünk?

Többek között a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), és a rendőrség is kiemelt figyelmet fordít az idősebb korosztály védelmére, és több csatornán keresztül is tájékoztatást nyújt a megtévesztő értékesítési gyakorlatokról. A cél, hogy az érintettek tisztában legyenek jogaikkal, felismerjék a kockázatokat, és megfelelően reagáljanak a gyanús helyzetekre.

Az alábbi alapelvek betartása jelentősen csökkentheti a visszaélések esélyét:

• Kerüljük az impulzív döntéshozatalt! Hagyjunk időt a mérlegelésre, tájékozódjunk a termék vagy szolgáltatás hátteréről, és bizonytalanság esetén konzultáljunk hozzátartozóikkal vagy egy megbízható szakmai forrással!
• Csak ellenőrizhető hátterű vállalkozástól vásároljunk! Amennyiben a cég nem szerepel a hivatalos cégnyilvántartásban, nem rendelkezik elérhető ügyfélszolgálattal vagy e-mail címmel, indokolt az óvatosság.
• Személyes adatokat telefonon keresztül sose adjunk meg! A bankszámlaszám, a PIN-kódok és jelszavak, vagy egyéb érzékeny információk megosztása fokozott adatvédelmi kockázatot jelent, különösen ismeretlen hívó esetén.
• Online vásárlás előtt ellenőrizzük a webáruház hitelességét! Valós cégnév, adószám, működési engedély és elérhető ügyfélszolgálat hiányában nem javasolt rendelést leadni. Nézzünk utána a vásárlói véleményeknek és a weboldal technikai biztonságának is!
• Éljünk az elállási jogunkkal! Online vásárlás vagy termékbemutatón történő vásárlás esetén a fogyasztónak 14 napon belül lehetősége van indokolás nélkül elállni a szerződéstől, és visszaküldeni a terméket. Ennek feltételeiről mindig tájékozódjunk előzetesen!

A vásárlási szokások generációk szerint eltérnek, de közös pont, hogy minden korosztály esetében megfigyelhetőek kifejezetten őket célzó manipulációs technikák  a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok körében. A tudatos fogyasztói magatartás, a jogi lehetőségek ismerete, valamint a családi és közösségi támogatás együttesen járulhat hozzá ahhoz, hogy a megtévesztő értékesítési gyakorlatokkal szemben hatékonyan védekezhessünk – életkortól függetlenül.