Júzer Mánuel

Húsvét közeledtével a magyar háztartásokban felgyorsulnak az előkészületek: a bevásárlólistákon helyet kap a füstölt sonka, a tojás, a torma és a kalács. A bőséges ünnepi asztal azonban fokozott tudatosságot igényel. A megnövekedett kereslet ilyenkor a termékek számának gyors növekedésével jár, ami a minőség és az élelmiszerbiztonság szempontjából is indokolttá teszi a körültekintő választást. Ebben az időszakban a fogyasztóvédelmi és élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok kiemelt ellenőrzéseket végeznek, hogy az ünnepi ételek megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak. Néhány alapvető szempont figyelembevételével vásárlóként is sokat tehetünk a kockázatok elkerüléséért, ehhez gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat.

Forrás: GettyImages

Hogyan azonosítható a jó sonka?

A húsvéti reggelik központi eleme a füstölt sonka, ezért nem mindegy, hogy hagyományos módon érlelt, nyers sonkát, főtt sonkát vagy gyorspácolt, hőkezelt készítményt választunk. A sonkák megnevezését és minőségi követelményeit a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza, amely pontosan meghatározza, milyen termék nevezhető egyáltalán sonkának:

• meghatározott anatómiai részből készül, jellemzően sertéscombból vagy lapockából (más állatfaj esetén is az ezekkel anatómiailag azonos testtájból),
• egybefüggő, pácolt húsból áll, nem darált vagy pépesített alapanyagból,
• megfelelő eljárással készül, amelyet a megnevezésben is fel kell tüntetni (például: nyers sonka, füstölt, főtt sonka, füstölt, sült sonka),
• nem tartalmazhat túl magas víz- vagy zsírtartalmat, és meg kell felelnie a vonatkozó kémiai és érzékszervi követelményeknek,
• a testtáj megnevezését is tartalmazza (például combsonka, lapockasonka), kivéve, ha 100% sertéshúsból készül, mert ekkor az állatfaj jelölése elhagyható.

A címkén feltüntetett információk mellett a saját szemünkkel tudunk a legbiztosabban meggyőződni arról, hogy a termék valóban megfelel az elvárásainknak. A jó minőségű sonka metszéslapja tömör, egyenletes szerkezetű, jól láthatók benne az izomrostok, és nem esik szét szeleteléskor. Ha a csomagban sok lé gyűlt össze, vagy a hús „szivacsos” állagúnak tűnik, az arra utalhat, hogy a termékhez nagy mennyiségű vizet adtak.

Érdemes a tárolási körülményekre is figyelni: a főtt vagy szeletelt sonkákat 0-5 °C között kell tartani. Ha a hűtőpult túlzsúfolt, nem tűnik megfelelően hűtöttnek, vagy a termék nincs is hűtve, célszerű másik üzletet választani.

A vákuumcsomagolt sonkáknál fontos, hogy a fólia sértetlen és feszes legyen, ne legyen levegős a csomag, és ne látszódjon elszíneződés a hús felületén. A minőségmegőrzési időnek és a gyártó adatainak mindig szerepelnie kell a címkén, a hiányos jelölés ezért gyanúra adhat okot.

Mit jelent a tojásokon látható számsor?

Kevesen tudják, de minden legálisan forgalomba hozott tojás saját azonosítóval rendelkezik, amelyet közvetlenül a héjára pecsételnek. Ez a kód a teljes termelési hátteret rögzíti: megmutatja, milyen tartási módból származik a tojás, melyik országból jött, és pontosan mely telepről került a csomagba.

A kód első eleme (0-3) az állattartási módot jelöli:

• 0: Ökológiai tartás, a legszigorúbb előírások szerint, bio takarmánnyal
• 1: Szabadtartás, a tyúkok kifutóhoz is hozzáférnek
• 2: Mélyalmos tartás, az állatok az istállón belül szabadon mozognak
• 3: Ketreces tartás, hagyományos, ketreces technológia

Ezt követi az országkód (például HU a magyar tojásoknál), majd a termelői azonosító, amely több részből áll. A számsor alapján beazonosítható a vármegye, az állat‑egészségügyi járás, a telep sorszáma, sőt még az is, hogy az adott telepen belül melyik istállóból származik a tojás.

Vásárláskor érdemes a repedések ellenőrzése mellett a tojások héját is megnézni, mivel a szennyezett héj mikrobiológiai kockázatot jelenthet, például növelheti a szalmonellafertőzés esélyét!

Milyen szempontok alapján döntsünk a húspultnál?

A friss húsoknál alapvető elvárás, hogy a vásárló pontosan tudja, honnan származik a termék. A jogszabályok előírják, hogy a kereskedőnek fel kell tüntetnie nemcsak az országot, hanem az állattartás és vágás helyét is. A nem előrecsomagolt friss vagy hűtött sertés-, juh-, kecske- és baromfihús (a darált hús és a húsnyesedék kivételével) esetében 200 négyzetmétert meghaladó bruttó alapterülettel rendelkező üzlet esetében a származási ország zászlóját is fel kell tüntetni. Ha ezen információk nem jelennek meg a pultban, vagy a csomagoláson, az nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

A friss húsok megfelelő állapotának megőrzésében döntő szerepe van a folyamatos hűtésnek. A hűtőpult hőmérsékletének 0 és 5 °C között kell lennie, és fontos, hogy a különböző húsfajták ne érintkezzenek egymással, illetve ne álljanak közös lében, mert az a látható érzékszervi elváltozáson túl minőségromlást okozhat. Ugyanilyen lényeges, hogy a pult felülete tiszta, a hústőke, a daraboláshoz használt eszközök tiszták legyenek, a hús pedig ne mutasson elszíneződést vagy beszáradást, mert ezek a nem megfelelő tárolás jelei lehetnek. Ezen kívül, ha a csomagoláson belül túl sok húslé vagy páralecsapódás látható, az arra utalhat, hogy a hűtési lánc megszakadt, vagy az árut nem megfelelő körülmények között tárolták – ilyen esetben válasszunk másik terméket!

Mit érdemes ellenőrizni a mentes termékek címkéjén?

A piacon egyre több gluténmentes, laktózmentes és növényi alapú élelmiszer jelenik meg, és húsvét idején érdemes még inkább odafigyelni ezekre, hiszen vendéglátóként és vendégként is számolnunk kell azzal, ha a társaságban valaki speciális étrendet követ. A nem megfelelően jelölt termékek fogyasztása ugyanis súlyos egészségügyi következményekkel járhat.

Gluténmentes jelölés kizárólag akkor használható, ha a termék gluténtartalma nem haladja meg a 20 mg/kg határértéket. A megfelelő termék kiválasztásában segíthet az áthúzott kalász szimbólum – amely ugyan a jogszabályi előírás szerint nem hivatalos jelölési elem – amely azt jelzi, hogy a gyártás (alapanyagkiválasztás, előállítás és csomagolás) ellenőrzött körülmények között történik. Fontos azonban, hogy a gluténmentes ételeket mindig a címkén feltüntetett összetevőlista, valamint az egyéb tájékoztatási elemek alapos vizsgálata alapján értékeljük! Vendéglátóhelyeken az allergén-tájékoztatás elérhetőségének helyére a végső fogyasztó figyelmét jól olvasható módon fel kell hívni, bizonyos esetekben ez a tájékoztatás szóban is megadható.

Laktózmentes termék esetében a „laktózmentes” megjelölés azt jelenti, hogy a tejcukortartalom a kimutathatósági határ alatt van. Ettől függetlenül a termék tartalmazhat tejfehérjét, így tejallergiások számára fogyasztásuk alapvetően nem tekinthető biztonságosnak – ezt az összetevők listája és az allergén kiemelés mutatja meg!

Vegán vagy egyéb növényi alapú termékeknél az élelmiszerkönyvi és uniós jelölési szabályok alapján a hagyományosan állati eredetű ételekre (például sonka, tej, sajt) vonatkozó megnevezések nem használhatók önállóan növényi készítményekre. A helyes megnevezés például „növényi alapú készítmény” vagy „füstölt ízesítésű növényi termék”. A megtévesztő elnevezés jogsértő, mert a vásárló számára félrevezető képet adhat a termék valódi összetételéről.

A fogyasztói bejelentés fontossága

Amennyiben a vásárló jogsértő jelöléssel, megtévesztő termékmegnevezéssel vagy bármilyen élelmiszerbiztonsági problémára utaló körülménnyel találkozik, a bejelentést a vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc‑felügyeleti (fő)osztályánál vagy a lakóhelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi (fő)osztályánál teheti meg. A hatóságok a lakossági jelzések alapján célzott ellenőrzéseket indíthatnak, és szükség esetén intézkedhetnek a kifogásolt termék forgalomból történő kivonása vagy a jogsértő gyakorlat megszüntetése iránt.

A felelős fogyasztói magatartás nem csupán egyéni érdek, hanem közösségi jelentőséggel is bír: a bejelentések hozzájárulnak ahhoz, hogy a piac átláthatóbbá váljon, és a nem megfelelő minőségű vagy szabálytalanul jelölt termékek minél gyorsabban kiszűrésre kerüljenek.