Júzer Mánuel

A kirándulószezon kezdetén sokan indulnak útnak újonnan vásárolt túrabakancsban, abban bízva, hogy a több tízezer forintos felszerelés hosszú éveken át megbízható társ lesz terepen is. A legtöbb hiba azonban gyakran csak az első komolyabb használat során jelentkezik. Mindez azonban elkerülhető, ha már a vásárlás előtt körültekintően ellenőrizzük a termék jellemzőit, és tisztában vagyunk azzal is, milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak probléma esetén.

Forrás: GettyImages

Ne dőljünk be a marketingígéreteknek!

A gyártók és forgalmazók jellemzően olyan jól csengő hívószavakkal kommunikálnak, amelyek könnyen azt az érzetet kelthetik a vásárlóban, hogy a termék szélsőséges körülmények között is automatikusan helytáll. Fontos tisztázni, hogy ha ezek az ígéretek nem felelnek meg a valóságnak, az kimerítheti a fogyasztók megtévesztésének fogalmát, ami ellen felléphetünk. A hazai szabályozás alapvetően ugyanazokat a szavatossági és jótállási elveket alkalmazza egy utcai cipőre, mint egy komolyabb terephasználatra szánt bakancsra. A különbség inkább abban jelentkezhet, hogy a kereskedelmi kommunikáció során pontosan mire ígérték alkalmasnak a terméket.

Az egyik leggyakoribb vitapont a rendeltetésszerű használat kérdése. Ez a gyakorlatban sokkal kevésbé egyértelmű, mint elsőre hangzik. Ha például egy alapvetően városi használatra pozicionált cipőben indulunk neki egy több tíz kilométeres sétának, és a sziklás terep rövid idő alatt felsérti a felsőrészt, a kereskedő jogosan utasíthatja el panaszunkat. Éppen ezért mindig érdemes megőrizni a termékleírást, képernyőfotót készíteni a webshopos ígéretekről, vagy legalább pontosan feljegyezni, milyen felhasználásra ajánlották a cipőt! Ha ugyanis a terméket kifejezetten ilyen terepre hirdették, a kereskedő már nehezebben hivatkozhat arra, hogy a használat nem volt rendeltetésszerű.

Jótállás vagy szavatosság? Nem mindegy!

A lábbelikre a jogszabály alapján 2 év kellékszavatosság vonatkozik, vagyis, ha ezen időn belül minőségi hiba merül fel, a fogyasztó kérheti a javítást, cserét, árleszállítást, végső esetben pedig a vételár visszatérítését.

Fontos kérdés, hogy kinek kell bizonyítania a hiba eredetét. A kellékszavatossággal érintett termékek esetében a vásárlástól számított első egy évben a kereskedőt terheli a bizonyítás, hogy a hiba a teljesítés után, például rendeltetésellenes használat miatt keletkezett. Ilyen lehet, ha a vásárló nem megfelelően ápolta a bőrt, vagy fűtőtesten szárította a teljesen átázott cipőt, amitől a ragasztás elengedett. Ha azonban a talp egyszerűen leválik aszfalton történő használat vagy egy átlagos erdei séta után, jellemzően jogosan kérhető a javítás vagy a csere.

A nehezebb helyzet rendszerint a második évben áll elő. Ekkor a kellékszavatossági szabályok továbbra is védik a fogyasztót, viszont a bizonyítási kötelezettség már megfordul: ilyenkor a vásárlónak kell igazolnia, hogy a hiba oka már a vásárlás pillanatában is benne volt a termékben, például gyártási vagy anyaghibáról van szó. Ez a gyakorlatban sokszor csak szakértői véleménnyel lehetséges, ami egy középkategóriás bakancsnál akár aránytalanul költséges is lehet.

Éppen ezért különösen fontos, hogy a hibát azonnal dokumentáljuk fotókkal, őrizzük meg a blokkot vagy számlát, és minél hamarabb jelezzük a problémát a kereskedő felé. Egy időben megtett reklamáció sok esetben megspórolhatja a későbbi, jóval nehezebb bizonyítási kört!

Mi a teendő, ha tönkrement a cipő?

Ha egy cipő meghibásodik, a fogyasztó akkor jár el helyesen, ha a terméket nem dobja ki, és nem próbálja meg házilag megjavítani. A későbbi jótállási vagy szavatossági igény érvényesítéséhez ugyanis fontos bizonyíték lehet a cipő eredeti állapota.

A reklamáció alapja minden esetben a vásárlás igazolása. Ez történhet blokkal, számlával, e‑mailes visszaigazolással vagy digitális nyugtával.

A bejelentett hibáról a kereskedő köteles jegyzőkönyvet felvenni, amelyből a fogyasztó is kap egy példányt. A dokumentumnak tartalmaznia kell a hiba leírását, a fogyasztó igényét és az ügyintézés várható határidejét.

A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a kereskedő elsőként javítást ajánljon fel, azonban bizonyos termékek esetében ez nem feltétlenül jelent életszerű megoldást. Például egy egyszer már levált talpú, újraragasztott cipő nem biztosítja ugyanazt a biztonságot, ezért ilyen esetben indokolt lehet a csere igénylése.

Igényérvényesítési lehetőségek

• Közvetlen reklamáció a vállalkozásnál: bármilyen probléma esetén első lépésként mindig írásban érdemes az érintett kereskedőhöz fordulni. A reklamáció során pontosan jelöljük meg a hibát, határozzuk meg, milyen igényt kívánunk érvényesíteni, és csatoljuk a vásárlást igazoló bizonylatot!

Online vásárlás esetén a fogyasztót 14 napos indokolás nélküli elállási jog illeti meg, amely jogával a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is  élhet. Ez a lehetőség a fogyasztó számára biztosítja, hogy a terméket a kézhezvételt követően megvizsgálhassa, és szükség esetén következmények nélkül visszaküldhesse.

• Békéltető testület: ha a közvetlen egyeztetés nem vezet eredményre, a békéltető testületi eljárás gyors és ingyenes alternatív vitarendezési lehetőséget kínál. Elsődleges célja a felek közötti egyezség létrehozása, de ha ez nem sikerül, a testület 250 ezer forint alatti ügyekben kötelező erejű határozatot hozhat, akkor is, ha a vállalkozás nem tett alávetési nyilatkozatot, 250 ezer forint felett pedig akkor, ha a vállalkozás a testület döntésének alávetette magát.
• Fogyasztóvédelmi hatóság: amennyiben a kereskedő nem tartja be a jogszabályokat, a fogyasztó a lakóhely szerint illetékes vármegyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi (fő)osztályához Ide tartozik például a panaszok nem megfelelő kezelése. A hatóság azt vizsgálja, hogy a vállalkozás jogszerűen járt‑e el az ügyintézés során, szükség esetén pedig intézkedéseket is elrendelhet a jogsértések megszüntetésére.Ha nem vagy biztos benne, hová fordulj, keresd bizalommal a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) ügyfélszolgálatát (https://nkfh.gov.hu/hova-fordulhatok)!

Egy túracipő tehát nem csupán egy kényelmi eszköz, hanem komoly befektetés a biztonságunkba és a szabadidőnk minőségébe. A tudatos, előzetes tájékozódás és fogyasztói jogaink ismerete jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy a használat során kellemetlenségek merüljenek fel. Válasszunk ezért okosan, hogy a természetben töltött idő valóban a kikapcsolódásról, ne pedig a felszereléssel kapcsolatos problémák kezeléséről szóljon!