Júzer Mánuel

Ha előfordult már veled, hogy a boltban elgondolkodva nézted a „bio” vagy „természetes” feliratokat egy csomag zöldségen vagy éppen egy testápoló tubusán, nem vagy egyedül. Sokszor nehéz eldönteni, hogy ezek a termékek valóban jobb alternatívát jelentenek-e, vagy csupán ügyes marketingfogások. A zöld címkék világában könnyű elveszni, ezért most tisztába tesszük a legfontosabb fogalmakat, és megmutatjuk azt is, mit érdemes keresni, ha tényleg jót akarunk magunknak és a bolygónknak.

Forrás: GettyImages

Mi az, hogy „bio”? És mi az, hogy „organikus”?

A „bio” Európában, az „organikus” jellemzően az USA-ban használatos kifejezés, de alapvetően ugyanarról beszélünk: ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerekről. Ezeket a termékeket nem érte szintetikus műtrágya, gyomirtó vagy vegyszer, az állatok nem kaptak antibiotikumot vagy hormonokat, és a génmódosítás sem megengedett. Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás célja egy olyan mezőgazdasági rendszer működtetése, ami fenntartható, etikus, és kíméli a természetet.

Az Európai Unió szigorúan szabályozza az árucikkek jelölését. Az EU ökológiai logója egységes vizuális megjelenést biztosít az Európai Unióban előállított biotermékek számára. Ezáltal egyszerűbbé teszi a fogyasztók számára az ökológiai termékek felismerését, és támogatja a mezőgazdasági termelőket az uniós szintű értékesítésében.

Magyarországon többek között a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Bio Garancia Kft. végzi az ellenőrzést és tanúsítást. Ha pedig bioterméket vásárolsz a piacon,, jogod van megkérni, hogy az árus mutassa be a termék ökológiai tanúsítványát. 

Forrás: agriculture.ec.europa.eu

Természetes ≠ bio 

A „természetes” szó hallatán érthető, hogy egyből fellélegzünk, azonban a szó jogilag szinte semmit nem jelent. Egy „természetes” címkével ellátott élelmiszer vagy kozmetikum lehet valóban kímélő és adalékmentes, de ettől még nem biztos, hogy bio. Mivel nincs egységes szabályozás, szinte bármi viselheti ezt a megjelölést. Éppen ezért fontos, hogy körültekintőek legyünk, és ne hagyjuk, hogy a cégek greenwashing reklámstratégiája – amikor környezetbarátként tüntetik fel a vállalkozást vagy annak termékeit – megtévesszen minket.

A „bio” címke mögött viszont komoly ellenőrzési folyamat áll: meghatározott szabályok szerint kell termelni, feldolgozni és csomagolni.

Miben más a bio?

• Nincs műtrágya, nincs permet: a biogazdálkodásban nem alkalmaznak szintetikus vegyszereket, a kártevőket természetes eszközökkel tartják távol, a talaj termőképességét pedig komposzt és zöldtrágya biztosítja.
• GMO mentes: az élelmiszer nem génmódosított termelésből származik.
• Kevesebb maradványanyag: kutatások szerint a biotermékek fogyasztásával kevesebb növényvédőszer-maradvány és antibiotikum-rezisztens baktérium kerül a szervezetünkbe.
• Több antioxidáns: egyes tanulmányok alátámasztják, hogy a bio zöldségek és -gyümölcsök antioxidáns-tartalma magasabb.
• Környezetkímélőbb: a fenntartható talajhasználat, az alacsonyabb víz- és energiaigény, illetve az állatbarát tartási körülmények összességében jóval kisebb ökológiai lábnyomot hagynak maguk után.

És miért drágábbak ezek a termékek?

Mert sokkal több munkával jár azok előállítása. A gyomokat nem vegyszerrel, hanem kézzel szedik ki. A kártevőket nem permetezik le, hanem megelőzéssel és rotációval próbálják kiküszöbölni. A trágyázás természetes, éppen ezért nem olyan gyors, mint a vegyszeres megoldások.

Bio vagy nem bio – ez itt a kérdés

Nem kell rögtön lecserélned a teljes bevásárlólistádat, azonban érdemes tudatosabban tervezned. Figyelj a címkékre, nézd meg, ki állította ki a tanúsítványt, és próbálj hazai forrásból származó árukat vásárolni. Választásaid nemcsak az egészségedre, hanem a környezetedre is pozitív hatással lehetnek.