A mai globalizált világban szinte bárhonnan bármi elérhető, vásárolhatunk import cikkeket hazai boltokban, vagy rendelhetünk külföldi online kereskedőtől, de akár magunk is elutazhatunk külföldre a jó áron beszerezhető holmikért. De mi a helyzet, ha a külföldről hazahozott termékeket itthon alkalmilag vagy rendszeresen áruba bocsátjuk, vagy ilyen forrásból vásárolunk? E tevékenység több kérdést is felvet, különösen a fogyasztóvédelmi szabályozás és a vásárlói tudatosság szempontjából.
Forrás: Getty Images
„Eredeti olasz termékek, olcsóbban, mint a bevásárlóközpontokban!” – hirdeti nem egy oldal a közösségi média platformokon, izgalmasabbnál izgalmasabb itáliai termékek fotóival. Fizikai bolt nem társul hozzá és a termékekről is üzenetben kell érdeklődnünk, olykor magánszemélynél. Felmerülhet bennünk ilyenkor a kérdés, hogy bármennyire is kecsegtető ajánlatokat látunk, biztonságban vagyunk-e az átverésektől, vagy attól, hogy akaratlanul is csempészáruba fussunk bele vevőként? Itt jön be a fogyasztóvédelmi szakemberek tevékenysége, akik munkájuk során kiszűrik a tisztességtelenül működő vállalkozásokat és védenek minket a megtévesztésektől és károktól.
A fogyasztóvédelem alapvető célja, hogy védje a vásárlókat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, és biztosítsa, hogy az áruk és szolgáltatások megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak. Amikor egy magánszemély nagy mennyiségben hoz be termékeket külföldről és itthon árusítja, az valójában kereskedelmi tevékenységnek minősül, ami engedélyköteles.
A hatóságok számára ez több szempontból is problémát jelenthet. Először is, a kereskedelmi tevékenység folytatásához tehát szükség van megfelelő engedélyekre, és ha ezek nincsenek meg, akkor jogszabálysértés történik, ami büntetést vonhat maga után. Továbbá, a behozott termékeknek meg kell felelniük a biztonsági és minőségi követelményeknek. A nem ellenőrzött forrásból származó termékek esetében fennáll a veszélye annak, hogy ezek nem felelnek meg a magyar előírásoknak, vagy akár lejártak, egészségre ártalmasak. Végezetül, az engedély nélküli értékesítés adózási problémákat is felvet, hiszen sok esetben nem követi a számlázási előírásokat, így nem kerül befizetésre ÁFA vagy egyéb adó, ami szankciókat vonhat maga után.
A fogyasztóvédelmi hatóság célja figyelmeztetni a vásárlókat, hogy megbízható, ellenőrzött forrásból származó termékeket vásároljanak, mivel a nem hivatalos forrásból származó áruk esetén nincs biztosíték a minőségre és a termékek biztonságára.
A vásárlók számára is vannak kockázatok, amikor nem hivatalos forrásból származó termékeket vásárolnak. Először is, komoly kockázatot jelent, hogy ezek az áruk nem mindig felelnek meg abiztonsági követelményeknek, és értékesítőik nem biztosítják megfelelően a vásárlókat jogszabály alapján megilletőgaranciát vagy visszatérítési lehetőséget. Ha a vásárló valamilyen hibát tapasztal a termékkel kapcsolatban, a jogorvoslat akadályokba ütközhet. Ezenkívül, különösen élelmiszer vagy italok esetén, a vásárlók egészségügyi kockázatoknak lehetnek kitéve, hiszen az áruk esetleg nem felelnek meg a hazai élelmiszerbiztonsági előírásoknak.
Összességében elmondható, hogy a külföldről behozott termékek rendszeresen visszatérő értékesítése előírásokhoz kötött és számos problémát vet fel. A fogyasztóvédelmi hatóság ezért ellenőrzésekkel és tájékoztatással védi a fogyasztókat. A vásárlóknak pedig érdemes átgondolniuk, hogy kitől vásárolnak, és lehetőség szerint ellenőrzött, megbízható forrásokat választani a vásárlásaik során.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.