Júzer Mánuel

Manapság szinte bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy a megvásárolt termék hibás, nem működik megfelelően, vagy a megrendelt szolgáltatás nem a szerződésben foglaltak szerint teljesül. Mit tehetünk ilyenkor, és ki viseli a felelősséget? Hol és hogyan érvényesíthetjük fogyasztói jogainkat?

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a fogyasztóvédelmi jogszabályok többféle lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vásárlók ne maradjanak segítség nélkül problémás termék esetén. Az alábbiakban áttekintjük a négy legfontosabb jogintézményt: a kellékszavatosságot, a termékszavatosságot, a jótállást és a termékfelelősséget.

Forrás: GettyImages

Hibás teljesítés

Hibás teljesítésről akkor beszélünk, ha egy megvásárolt termék vagy igénybe vett szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban előírt minőségi követelményeknek. Ilyen esetben a fogyasztó jogosult kérni például a hiba kijavítását, a termék cseréjét vagy – bizonyos feltételek mellett – a vételár visszatérítését.

Fontos azonban tudni, hogy nem minden esetben érvényesíthető szavatossági vagy jótállási igény. Ha a vevő már a vásárláskor tudott a hibáról, vagy azt a körülmények alapján felismerhette volna, később már nem hivatkozhat hibás teljesítésre.

Kellékszavatosság – a kereskedő felelőssége

A kellékszavatosság a vásárló és az eladó (kereskedő, szolgáltató) közötti jogviszonyon alapul. Ha a termék már az átadáskor hibás volt, a fogyasztó szavatossági igényt érvényesíthet az eladóval szemben – például kérheti a javítást, a cserét, árleszállítást, vagy végső esetben a szerződéstől való elállást.

A szavatossági jogok gyakorlására a fogyasztónak általában két év áll rendelkezésére. Termék vásárlása esetén az első 1 évben (szolgáltatások esetén az első 6 hónapban) a bizonyítási teher a vállalkozás oldalán van, azaz az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy ebben az időszakon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés (vásárlás) időpontjában megvolt.

Termékszavatosság – amikor a gyártó a felelős

A termékszavatosság akkor merül fel, ha a fogyasztó nem az eladóval, hanem közvetlenül a gyártóval vagy forgalmazóval szemben kíván fellépni hibás termék esetén. A gyártó köteles kijavítani vagy kicserélni a terméket, ha a hiba már a forgalomba hozatalkor fennállt. Ez a jog kizárólag ingó dolgokra (pl. elektronikai eszközökre, ruházatra, háztartási gépekre) érvényesíthető, ingatlanokra nem.

A gyártó azonban mentesül a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a terméket nem üzletszerűen gyártotta, vagy a hiba az akkori tudományos ismeretek alapján nem volt felismerhető.

A fogyasztó maga dönthet arról, hogy először az eladóhoz (kellékszavatosság), vagy közvetlenül a gyártóhoz (termékszavatosság) fordul. Ha az egyik nem vezet eredményre, lehetőség van a másik jogcímen történő fellépésre is.

Jótállás – szigorú keretek között

A jótállás, amit a köznyelvben gyakran „garanciának” neveznek, a szavatosságnál szigorúbb kötelezettséget jelent. Lényege, hogy a vállalkozás – jogszabályi kötelezettség vagy önkéntes vállalás alapján – előre garantálja, hogy meghibásodás esetén felelősséget visel a termékért.

Jogszabály alapján kötelező jótállás vonatkozik például:

• tartós fogyasztási cikkekre (háztartási gépekre, számítástechnikai eszközökre),
• építési munkákra,
• javító-karbantartó szolgáltatásokra.

A kötelező jótállás időtartama 10 ezer és 250 ezer forintos vételár között 2 év, e felett pedig 3 év. Előnye, hogy ebben az időszakban az eladónak kell bizonyítania, ha vitatja a hiba meglétét vagy eredetét.

Az önkéntes jótállás esetén a vállalkozás saját feltételei szerint nyújt többletjogosultságokat – például hosszabb jótállási időtartamot vagy kiterjesztett szolgáltatást.

Termékfelelősség – ha a hiba kárt okoz

A fentiekben ismertetett igények magára a termékre vonatkoznak – de mi a helyzet, ha a termék hibája sérülést, egészségkárosodást vagy anyagi kárt okoz?

Ez már a termékfelelősség körébe tartozik. Például ha egy elektromos eszköz zárlatos lesz, és tüzet okoz, a gyártó kártérítési felelősséggel tartozik a fogyasztóval szemben – akkor is, ha az eszközt rendeltetésszerűen használták.

A termékfelelősség szabályai szerint a gyártó nem mentesülhet csak azért, mert egy másik cég alkatrésze hibásodott meg, vagy mert időközben biztonságosabb technológia jelent meg. A kártérítési igény 3 éven belül érvényesíthető, de legkésőbb 10 éven belül a termék forgalomba hozatalától számítva.

És mi a helyzet a „garanciával”?

Fontos tisztázni, hogy a köznyelvben használt „garancia” nem mindig fedi a jogi értelemben vett jótállás fogalmát. Jogilag a „garancia” külön jogintézmény, amely inkább cégek közötti szerződésekhez vagy pénzügyi biztosítékokhoz kapcsolódik.

Hová fordulhatunk segítségért?

Ha az eladó vagy a gyártó nem teljesíti önként a fogyasztó jogos igényét, érdemes először békés úton próbálkozni. Lehetőség van írásbeli panaszt is benyújtani az érintett vállalkozáshoz, amelynek 30 napon belül választ kell adnia.

Amennyiben ez nem vezet eredményre, a vevő a fogyasztóvédelmi hatósághoz, illetve a békéltető testülethez fordulhat. A békéltető testületi eljárások ingyenesek, és céljuk a felek közötti egyezség elősegítése.

Ha minden más lehetőség kimerült, bírósági eljárás is kezdeményezhető – különösen nagyobb értékű vagy összetettebb ügyekben. A jogérvényesítést jogi képviselő, ügyvéd, jogász vagy jogsegélyszolgálat is segítheti.