Júzer Mánuel

Az online hirdetések az elmúlt években teljesen átalakították a magánszemélyek közötti adásvételi szokásokat. A Jófogás, a Vinted, a Facebook Marketplace vagy a különböző tematikus adok-veszek csoportok gyors és kényelmes lehetőséget kínálnak a termékek eladására és vásárlására. A becsületes felhasználók mellett azonban egyre több csaló is megjelenik ezeken a platformokon, és alattomos módszerekkel próbálja becsapni a gyanútlan vásárlókat és eladókat.

Forrás: Gettyimages

Mennyire elterjedtek ezek a csalások?

A csalások száma évről évre nő. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság és a rendőrség rendszeresen ad ki figyelmeztetéseket az újabb módszerekről, és gyakran olvashatunk személyes történeteket is a sajtóban és a közösségi médiában. Leginkább a Facebook Marketplace-en találkozhatunk csalókkal, mivel a platform beépített védelmi rendszerei viszonylag gyengék, és a hirdetések gyorsan, moderálás nélkül jelenhetnek meg.

Sokan azt hiszik, hogy csak a tapasztalatlan vagy tájékozatlan felhasználók válhatnak áldozattá. A valóság azonban az, hogy a csalók egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak, profi módon kommunikálnak, és gyakran többlépcsős átveréseket hajtanak végre. Nem véletlen, hogy a „piacteres” csalás mára az egyik legelterjedtebb internetes bűncselekmény lett.

Eladóként sem lehetünk nyugodtak

Az átverések nemcsak a vásárlókat, hanem az eladókat is érinthetik. A leggyakoribb formájuk az úgynevezett „hamis futáros” módszer, amikor a csaló vevőnek adja ki magát, és azt állítja, hogy ő fizeti a szállítást. Csupán annyit kér, hogy az eladó adja meg az adatait, majd kattintson egy „csomagküldő” linkre. A link egy hamis banki bejelentkező oldalra vezet, amelynek célja az eladó bankkártya- és fiókadatainak megszerzése.

Előfordulhat az is, hogy az eladó egy e-mailt kap egy ismerős nevű „futárcégtől”, amely visszaigazolást küld, így azt hiheti, hogy a pénzt már elutalták, és feladja a csomagot. A pénz azonban nem érkezik meg, a „vevő” pedig eltűnik.

Tippek eladóknak:

• Soha ne kattintsunk olyan linkre, amelyet a vevő küld! – ezek az oldalak kísértetiesen hasonlítanak az eredeti futárcégek weboldalaira, így megtévesztve minket könnyedén megszerezhetik az adatainkat.
• Ne osszunk meg bankkártya-adatokat vagy belépési információkat, felhasználóneveket és jelszavakat üzenetben!
• Csak akkor adjuk fel a csomagot, ha a pénz valóban megérkezett a számlánkra – ne dőljünk be a képernyőfotón bemutatott utalásnak!
• Legyünk gyanakvók, ha valaki túl gyorsan, kérdések nélkül akar vásárolni!

Vevőként becsapva

A másik, jóval gyakoribb csalástípus, amikor az „eladó” egy nem létező terméket hirdet meg, és előre utalást kér. A hirdetések jellemzően valós termékek fotóival készülnek, amelyeket más hirdetésekből emelnek át, így első pillantásra megbízhatónak tűnhetnek. Amikor a vevő megegyezik az eladóval, majd átutalja az összeget, a csaló eltűnik, nem válaszol a megkeresésekre, és a hirdetés is eltűnik.

Ennél kifinomultabb verzió, amikor az eladó azt állítja, hogy futárral küldi a terméket, de a szállítási és csomagolási díjat előre elkéri. A termék persze soha nem érkezik meg, a pénz viszont elveszik.

Tippek vásárlóknak:

• Soha ne utaljunk előre ismeretlen eladónak – különösen alacsony védettségű „online piactereken”!
• Ragaszkodjunk személyes átvételhez vagy utánvétes szállításhoz, amikor csak lehetséges!
• Ellenőrizzük az eladó profilját, értékeléseit, korábbi hirdetéseit!
• Kérjünk friss, saját készítésű fotót (például egy cetlit a termék mellé helyezve)!
• Ha az üzenetváltás során furcsa az eladó szóhasználata, sürgeti az ügyletet, vagy linkeket küld, inkább lépjünk vissza az üzlettől.

Kikhez fordulhatunk, ha megtörtént a baj?

Ha csalás áldozatai lettünk, érdemes minél előbb bejelenteni az esetet, hogy a megfelelő hatóságok intézkedni tudjanak. Az alábbi szervekhez fordulhatunk segítségért:

• Rendőrség: az első és legfontosabb lépés a feljelentés. Mentsünk el minden adatot (képernyőfotókat, üzenetváltásokat, bankszámlaszámot, linkeket), és csatoljuk a bejelentéshez. Csalás gyanúja esetén büntetőeljárás indítható.
• A hirdetési oldal üzemeltetője: minden adok-veszek oldalon lehetőség van felhasználók jelentésére és a hirdetés eltávolításának kérésére. Minél többen jelentenek egy profilt, annál gyorsabban letiltásra kerülhet a csaló.
• Bankunk: ha banki adatainkat megadtuk, vagy már észleltünk pénzmozgást, azonnal értesítsük a bankot. Ők segíthetnek a további károk megelőzésében, illetve a tranzakció visszafordításában. Banki applikációnkba érdemes vásárlási limitet beállítani, valamint megerősítést kérni a tranzakcióhoz.
• Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI): az nki.gov.hu oldalon is lehet internetes visszaélést bejelenteni. Az intézet segít a figyelmeztetések terjesztésében és az incidensek elemzésében.

Az online adásvétel kényelmes, ám sajnos a visszaélésekre is lehetőséget ad. A kiberbűnözők folyamatosan fejlesztik módszereiket, ezért érdemes tudatosan vásárolni és hirdetni, hogy minimalizáljuk a kockázatokat. Ha pedig megtévesztés vagy visszaélés áldozatai lettünk, fontos, hogy cselekedjünk, és jelezzük a problémát – ezzel másokat is megóvhatunk a hasonló helyzetektől.